Na, tegnap este voltunk falat mászni. Illetve csak félig, mert csak addig sikerült feljutni a legnehezebb szakaszon. (de kondi utána voltam, csak a fáradság miatt nem sikerült :P)

Aztán elmentünk zip line-ra. Felmásztam, mert az könnyen ment. Csak lenézni nem kellett volna, mert 100 méter magasból nem olyan jó lenézni (12 méter volt). Aztán kedves segítőm elmondta, hogy ez az első napja és hogy egy gyereket már leejtett. Nyilván vicc volt, de azért mikor letekintettem nem mosolyogtam annyira. Aztán 3-ra indultam. És marha jó volt! Kilengtem a tó fölé, aztán Dani lesegített a kötélről.

Másodjára már megemberesedtem, 12 méter nem is olyan magas. Hát újra felmásztam egy ekkora toronyra. Csak annyi volt a cink, hogy pont a lábamnak volt elég hely és lengett az egész. Itt annyi volt a pláne, hogy el kellett ugrani és el kellett kapni egy rudat a levegőben. De nem időztem sokat, elkaptam és még fel is húztam magamat, szóval büszke voltam magamra. Főleg, hogy volt csaj aki 15 percig csak állt fent, hogy nem mer ugrani.

Aztán a végére Darek pajtással felmásztunk egy kötél létrán. Hát nem volt egyszerű feladat, és volt vagy 15 perc mire felértünk, de sikerült és ez a lényeg!

Még egy jó kikapcsolódós szórakozás, amit az itteni segítőknek köszönhetünk!